Mint tudjuk Vénusz római istennő (görög megfelelője Aphrodité). A szerelem és szépség istennője. Talán ősi időkben azért nevezték el így a bolygót, mert ez volt az égen a Napon és Holdon kívül a legfényesebb jelenség. Mint egy ékszer ….
A Vénusz azon öt bolygók egyike (a Mars, Jupiter, Szaturnusz, Merkúr mellett), amelyet már 1000 évekkel ezelőtt is ismertek. És már a komoly csillagászati módszerek megjelenése előtt tüzetesen vizsgáltak. I.e. előtt 3000-ben a babilóniaiak már említik, és Ishtar istennővel azonosították. De kínai, közép-amerikai, egyiptomi és görög forrásokban is találunk rá utalást.
A Vénusz csillagászatilag a második belső bolygó, vagyis a pályája a Föld pályája és a Nap közé esik (akárcsak a Merkúré). A második legközelebbi bolygó tehát a Naphoz, égen reggel is és este is látható szabad szemmel.
A Vénuszt a Föld testvérbolygójának is nevezik, mert tömege és mérete hasonló. Jó pár különbség van viszont a két bolygó között viszont, egyik pl., hogy a Vénusz atmoszférájának 96%-a szén-dioxid. Tehát “élhetetlen” bolygó. Sűrű köd fedi. Ezért a bolygó felszínét nem is láthatjuk. Ez a sűrű atmoszféra az üvegházhatáshoz hasonlót okoz a Vénuszon, és ezért több mint 400 °C van a felszínén, olyan hőmérséklet, amely az ólmot is megolvasztja. A Vénuszon valaha lehetett víz nagy mennyiségben, mint a Földön, de az elforrt a nagy hő hatására. A Vénusz most száraz. Ha a Föld is közelebb lenne a Naphoz, hasonló sorsra jutott volna. A Vénusz 108 millió kilométerre van a Naptól.
Ha a Vénusz éppen Bikában, saját jegyében jár (és most április 24-ig még benne), nagyon jól érzi magát.
