A Bika Uránusz és a lélek lassulása

A pár napja Bikába lépett Uránusz fog hozni sok tanítást (2018/9-2026), ld. korábbi posztom. Engem leginkább az a része érdekel, amely a földies jelleget hozza majd ki belőlünk (legyünk két lábbal a földön, lássuk meg, ami a szemünk előtt, és azt értékeljük). Az, hogy a mélyen megélt pillanatokat az ‘egyszerűbb’-ben leljük meg inkább. A jelenlét új értelmet nyer. A jelenléthez pedig lassulni kell majd.

A blogomon szeretnék a jövőben olyan írásokat is, amelyek azt taglalnák, hogyan lassuljunk le, akár úgy is, hogy a napjaink teli teendőkkel. Hiszem, hogy akár a legtevékenyebb napot is telivarázsolhatjuk örömmel, csenddel, harmóniával. A Slow Living mozgalom nem mai fogalom, több évtizede született, de most nagyon aktuális.

 

 

A Bikában levő Uránusz nyit majd minket az új megoldások, megközelítések felé. Valamint a felé, hogy a Vénuszt uraló Bika jeggyel azonosított minőségek, mint életöröm, kényelem, kényeztetés, szépség betöltsék a mindennapjainkat. De most mindez máshogy. A lélek lassulásával.

Talán más is megélte már, illetve elérte élete egy pontján a felismerés, hogy éppen a saját életében nincs jelen. Nos, velem is megesett ez. Hiába vettek körül mások, barátok, család, események, örömök. Én valami régről beégett technikával magamat egyre kívül helyeztem az eseményeken, élményeken, kapcsolódásokon. Nem tudtam honnan jön ez, miért teszem, de nem tudtam máshogy.

Aztán egy tavaszon elmentem egy egyhétvégés erdei elvonulásra huszadmagammal. Nem böngésztem végig tüzetesen a programot, amikor belevágtam. Csak utóbb, menet közben esett le,  hogy még tűzön is fogunk járni. Ezt addig csak hírből ismertem. Eljött a nap, amikor a vezetőnk megkezdte felkészítésünket arra, hogy az égig érő tábortűzt követően majd a parázson mind átkelhessünk, ezzel felülírva a fizikai törvényeket, hisz  megégni, mondták a tapasztaltak, nem fogunk.

Megrakták a tüzet nekünk, elhelyezkedtünk a tűz körül mindannyian, és a körülöttem levő emberek mind félelemmel vagy (a tapasztaltak) örömmel vegyes izgatottsággal várták, hogy ha leül a láng, átkelhessenek a 6-7 méteres  parázson. Én, mint máskor is, teljes nyugalommal vártam mi következik. Hisz magamat kívül helyeztem az izgalmakon, a várakozáson, az élményen (így tudtam akkoriban). Egyszer csak egy pasas, aki mellettem, akiről már 10 perce ömlött a víz, és rettenetesen izgult, megkérdezte: “Te hogy lehet, hogy ennyire nyugodt vagy? Áruld el?” Ránéztem a fickóra, és életemben először tudatosult bennem, hogy milyen egyértelműen kivontam magam megint, az élményből, a pillanatból. A vezetőnk, hallva ezt, ekkor odajött hozzám, és azt mondta: “ha így folytatod, meg fog égni a lábad. Igyekezz bekapcsolódni, részt venni, átadni magad ennek.”

Leültek a lángok lassan, ott volt a parázsló út előttünk az esti sötétségben, a tapasztaltak mentek először, aztán mi ‘újak’. És akkor nekem tényleg ott kellett lennem. És tényleg nem égtem meg. Ez az élmény adta aztán a motivációt, hogy figyeljem meg magam ebben a fentiben. S a mindennapjaimban tegyem félre azt a technikát, amellyel addig az életet ‘megúsztam’.

Kisgyermekként is felvehetjük akár ezt az elszigetelődés felé hajló vágyat. Nem könnyű letenni. Nem könnyű felismerni, miért született meg bennünk. És, ha meg is van az ok, sok belső munka, amíg elengedjük, amit oly sok éve megszoktunk már. Ha egy gyermek ahhoz szokik, hogy nagyrészt háttérben kell lennie, akkor megteremti ezt saját felnőtt életében is.

Az elvonulásról hazajöttem, többet ilyenen nem vettem részt, de mint tavon a nap fénye úgy csillant meg szemem előtt annak a lehetősége, hogy, ha megnézem mi lakozik bennem odabent, vagyis elindulok az önismereti úton, akkor rájöhetek mi hozta létre ezt az elzárkózást bennem. Elsősorban az asztrológia segített kibogozni, felfejteni.

S azt vettem észre egy idő után, hogy nagy elszigeteltségemben az, ami után vágyakoztam, s aminek hiányát éreztem, s amitől elzárkóztam, az ott van bennem. S az én magam vagyok.

Ha elkezded megélni saját egyediséged, önvalód, úgy a körülötted levők is egyre többet kapnak belőled. Elkezdenek bomlani körülötted a falak. Benned, és körülötted. Egyre kevesebb szükség van már  rájuk. Elkezd tágulni a tér. Benned és körülötted, … cseppenként, lassan. S ez a tér teremti meg majd annak lehetőségét, hogy éld meg a személyiséged minél több árnyalatát. Az asztrológiai képletben 12 ház. Mind a 12 házban ott az információ,  hogy hogyan lehetne teljesebben…  Ott az összes tehetséged, erősséged. Az asztrológiai munka talán legnagyobb áldása ez, hogy felfejtheted önvalód, hogy lebonthatod a falakat.

Egy gyermekkori élmény jutott eszembe minap. Szertornász voltam. De nem versenyszerűen űztem a sportot, csak hobbiként. Épp ezért nem voltam belehajszolva, hogy mindent tökéletesen kell. Ám egy ponton a csoportunkat meghívták a Miskolci színházba egy sportnapra, ahol a mi egyesületünk is előadhatott valamit a tudásából. Napokkal az előadás előtt, azon küzdöttem, hogy a hátrabógnit szép ívben tudjam, de nem ment. Iszonyatosan féltem, hogy majd a színpadon kudarc ér. Eljött a nap. Én még mindig nem tudtam szépen. Amikor felgördült a függöny, elkezdtük a koreográfiát. És jött a mozdulat. Mintha az égből valaki a derekam alá tette volna a tenyerét, és megemelte volna, olyan szép ívben ugrottam meg a hátrabógnit, hogy szinte a földszinti páholyban kötöttem ki. Egész életemben nem feledtem azt a pillanatot. A jelenlétnek olyan fokát éltem meg kislányként akkor, ami olyan magasra emelt, amit addig álmomban sem mertem (hinni, hogy tudom).

Aztán ment tovább az élet, de utána is számtalanszor éltem meg pillanatokra azt, mintha valaki a tenyerét a derekam alá tenné és megemelne. Teltek az évek, sok-sok érdekes emberi találkozás, volt, aki csak pár napig követett, voltak, aki hosszú évekig. Ők is segítettek, hogy a falak omoljanak.

A saját lelked kapujának kitárása magad felé, olyan minőséget teremt, hogy, ami addig hiányzott, az megadatik, ami kínzott, elhalványul, ami addig csüggedtté tett, az köddé lesz.

Pár évvel ezelőtti élmény ugyancsak, hogy valaki olyan kritikát fogalmazott meg velem szemben, olyan vagyok, mint egy rádió, amelynek 25 csatornájából 1 csatorna van behangolva, a többi érintetlen. Ez meglepett, feldúlt, de nagyon igaznak bizonyult. Az asztrológia segítségével elkezdtem egymás után beindítani az addig nem használt ‘csatornákat’ is.

Azt vettem észre,  hogy önmagam felfejtése során, önmagam megtartása, s ezzel a körülöttem levőké, sokkal könnyebb lett, hisz a magam felé fordulással, személyiségem apránkénti feltárásával, tágításával, egyre több erőm lett, s egyre több magamban a hit, s a szeretet.IMG_20190308_225214_180

Ha jelen vagy saját életedben, éber vagy, nem vonulsz ki, akkor eltűnnek a feszítő érzések, a hiányok, eltűnik minden olyan vágy, hogy megváltoztasd azt, ami megváltoztathatatlan, egyre nő benned az elfogadás, így energia szabadul fel, amellyel aztán figyelmes lehetsz arra a belső útra, amely neked ebben a leszületésben  megadatott.

Érdemes ebben az időszakban sokat dolgozni azon, hogy addig menjünk, amíg a nagy zajban megtaláljuk a csendet, a nagy sodrásban a lassút, a nagy színjátékban az igazat, a sokaságban önmagunkat.

il_fullxfull.447417324_twho