A napokban a Vénusz kapcsolódott/ kapcsolódik Marshoz, Jupiterhez, Plutóhoz, Szaturnuszhoz, Neptunuszhoz. Mégpedig segítő fényszöggel. Kivételes energetika ez, ha még hozzáadjuk, hogy a Vénusz még mindig nagy erőben saját jegyében Bikában, a vele kapcsolódó bolygók többsége pedig még Bakban. Odafent emlékeztetőket ‘gyártanak’ nekünk arra, hogy felismerjük, mi a Rend, hogy mi a Méltó, hogy mi az Igaz, s mi a Lényeges.
Ma a Vénusz/Jupiter egzakt szép fényszöge az égen. Kicsit a csoda fényszöge, kicsit a szerelemé, a bennünk lévő hit, és a belső igazságunk, eddig megszerzett tapasztalásokból kinyert bölcsességünk és belátásunk kaphat támaszt ma és a napokban. És az elfogadás leckéinek segítő, előrevivő vetületét láttathatja meg velünk. Finomra hangoltságot hoz a neptuni kapcsolódás, olyat is észrevehetünk, ami máskor elfedve előlünk…
Ma szép idő lesz. Igazán vénuszi. Figyeljük, ahogy a természet minden kinti emberi lecke és nehézség ellenére kibontja magából lassacskán a tavaszt. A színeket. Ez jót tesz majd a léleknek.
Az, hogy a napokban a Vénusz a nagy sorsbolygókkal így kapcsolódik. Lehetőség a változásra, függőségeink lerakására, beégett félelmeink, gátló hiedelmeink meghaladására. Ha felismeréseink lennének. Jegyezzük fel. Ne hagyjuk csak úgy őket elillanni… Megtartás, tartani az irányt, figyelni a kötődéseinkre, akit szeretünk, támogassuk, ha van bennünk még felesleg erőből, optimizmusból… És miért ne lenne?
Mars és Vénusz is részt vesz ebben a napokban tapasztalható vénuszi folyamban… A férfi és a nő… Figyeljük magunkat a napokban a kapcsolódásainkban. Lehet nehézség, lehet kihívás, lehet még több érzelem és kötődés a hozománya, ahogy a Mars érinti a Vénuszt, és a Vénusz a Marsot. Sokan most kivételes közelséget élnek meg a társukkal a karanténban. Tengernyi az idő, kapcsolódni egymással, felvenni a szemkontaktust, kényeztetni egymást, vagy egyáltalán megérteni a másikat. A hétköznapokban, amikor még szaladtunk, s kifolyt kezünk közül az idő, ez nem volt lehetséges. Pont így, ilyen élesen és tisztán…
A Nők…, szeretek kiszólni hozzájuk, ha vénuszi fényszög az égen. A napokban annyi jelét tapasztaltam, hogy mi nők, ha nehézség adódik, elővesszük valami rejtett helyről azt az erőt, amiből végtelen van, ha kell. Amivel nem csak magunkat, de társunkat, gyermekeinket, a családot is navigálni tudjuk szeretettel, félelmek nélkül. Sőt, bárkit, aki segítségre szorul. Gondoljunk a védett otthonainkból azokra a nőkre, akik még a pénztárakban ülnek, akik gyógyszert adnak ki, akik a gyárakban dolgoznak vagy, akik a kórházakban segítenek a betegeken… Azokra, akik még kijárnak, értünk is…
A holnapi Vénusz/Plútó szép fényszögkapcsolatát (ami még április első napjaiban is velünk ugyancsak) használjuk arra. Hogy ne a félelmeknek adjunk. Hanem azon érzelmeknek, amelyek bennünk az átalakulást segítik. Másokat is ebben támogassunk. Ami fájdalmas, kompromisszumokkal teli megoldások felé vinne, azt vegyük észre… Ez az év az átlényegülés éve. A ‘csak előre, és ne hátra’ éve… Kollektívben is, de egyéni szinten is.
Ki, hol küzd most, ott, … ha esetleges félelmeit tetterőre váltja, teremtésbe csatornázza ez évben, nagy átalakulást élhet meg.
A Vénusz az érzelem is, a vágyaink. Vegyük sorra… Írjuk le. Tegyünk értük, most az otthonunk csendjében. S, ha úgy alakul, a járványnak vége, valósítsuk meg odakint. Adjuk át magunkat annak, ami megmozgat minket, amivel/akivel kapcsolódni vágyunk a jövőben.
A tér leszűkült, a lehetőségek, a régi megszokások ki lettek húzva alólunk. Így kell most tartani az irányt, s tartani másokat🙏. Nehézségben vagyunk. Kapcsolódjunk máshogy, új megoldásokkal. Sok szeretettel…
Szép napot…