2020. JÚNIUS 30. (JUPITER/PLUTÓ EGYÜTTÁLLÁS)

Ha tanácsadásra érkeznek hozzám, sokak azért keresnek, mert nem tudják megtenni az ‘első lépést’.

aa732ba7d89715dccb7af0245a89d08c

Holott, ha visszanézzük az életet, mint egy némafilmet, s nem társítunk a fajsúlyosabb életeseményeinkhez szavakat, gondolatokat, csak azt figyeljük a ‘vásznon’ mi ment végbe bennünk, milyen narratíva, ezáltal milyen volt a ‘mimikánk’, az ‘arckifejezésünk’, milyen volt a ‘testbeszédünk’, milyen energia áradt belőlünk akkor, könnyen beláthatjuk, hogy életünknek azok voltak a legemlékezetesebb, legmélyebb, legigazabb pillanatai, amikor mertük megtenni ‘az első (félelmes) lépést’ az ‘Új’ felé.

Az első lépés mindent visz. Elég csak arra gondolnunk, amikor a gyermekünk megtette az első lépést kisbabaként, és lélekszakadva, teljes önátadásban tipegett felénk, hogy belezuhanjon a karjainkba. Kivétel nélkül mind a három gyermekemnél emlékszem erre a pillanatra.

A változásra való készséghez rugalmasság kell, nyitottság, (ős)bizalom, merészség, és a szeretetbe vetett mély meggyőződés és hit.

Azt hiszem ilyesmi zajlik egy kisgyermekben, amikor először átfordul egyik oldaláról a másikra, aztán felkönyököl hason és már be tudja fogadni a teret más szemszögből is, amikor feltápászkodik a dohányzóasztal mellett és szilárdan, bár olykor megbillenve áll, s markolja az asztalt, és akkor is, amikor elindul felénk kitárt karral. Nem hiszem, hogy üres lappal érkezünk e világba. A fenti minőségek, amikor leszületünk, még ott bennünk. A kapcsolódásaink, s tapasztalásaink (korai gyermekkorban vagy később) formálják mássá ezt a kezdeti nyitottságot.

Olyan évet élünk, amikor nagyító lencséje alá kerültek azok a pontok az életünkben, ahol még nem tettünk rendet, ahol még rejtett megoldatlanságok torzítják el a tapasztalásainkat, ahol még nem képviseljük a saját igazságunkat.

Változásban vagyunk, akkor is, ha lépünk, akkor is, ha (makacsul) nem. 

Volt, aki kritikát fogalmazott meg velem szemben annak okán, hogy túlzottan valóságtól elrugaszkodott és túlspiritualizált hozzáállás az, hogy az elmúlt hónapok kinti eseményeit ki kell használni, mert nagyot fejlődhetünk ez évben. Értettem mire futott ki a kritika. De az illető félreértette az üzenetemet. Én azt szerettem volna megfogalmazni, hogy most nincs olyan, aki kimaradhatna ebből. ‘Egy’-ek vagyunk, és egyek vagyunk a minket körülvevő Mindenséggel is. Ami a ‘Nagyszínpadon’ zajlik, az kicsiben, a ‘Kisszínpadon’ zajlik bennünk is lélekszinten.

Június végén a Jupiter és Plutó újra egzakt együttállásban lesz. Ez az állás analógiája ‘az első lépésnek’.

Mit értek ez alatt?

Ahhoz, hogy elinduljon egy átalakulás bizonyos életterületünkön, ahhoz meg kell tenni az első lépést, amit aztán további lépések követnek. Az a saját tapasztalatom is, hogy, amikor ellenálltam a változásnak, az lényegében azért történt, mert láttam vizuálisan magam előtt az összes lépést, amit majd meg kell tennem, s ez vagy elbizonytalanított, vagy rémületet keltett bennem. S inkább halogattam. Mit? Hát persze, hogy az első lépést.

Amikor valaki eljön hozzám egy problémával, és belát mindent, hogy már indulni kéne, és, hogy tarthatatlan, és most már annyira fáj, hogy kikelni alig tud az ágyból reggelenként. Akkor azt mondom neki, hogy egy dolgot tehet (és ezt sajnos senki helyettünk meg nem teheti), nem elképzeli az első lépést, hanem megteszi. De, amikor megteszi, akkor semmi figyelmet nem szentel az összes további lépésnek, ami majd az első lépést követi.

Ha ezt tesszük, az első lépéshez szükséges energia nagy része elvész, s valljuk be, ilyenkor szokott megtörténni az, hogy meg sem tesszük az első lépést. És minden marad változatlan.

Amikor beletesszük az összes hitünket az első lépésbe, ez alatt azt értve, hogy elhisszük minden rendben lesz, ezért semmiképpen nem adunk annak energiát, hogy bajunk lehet, akkor tudunk önazonosan lépni (Jupiter). A félelem teremtéssé lényegül át bennünk (Plutó). Igy olyan áramlásba kerülünk, ami aztán az összes többi lépésünket is megalapozhatja.

Amint megtesszük az első lépést, odakint rögtön megváltozik a tér. Ilyenkor általában úgy változik a tér, hogy rögtön mutatja a második lépéshez vezető utat.

És akkor hogyan a második lépéssel?

Hát, persze, hogy épp úgy, mint az elsővel. Csak azt nézd.

S abba tegyél bele mindent.

S így tovább, minden további lépésnél.

Igy bomlik ki az életed mélyebb értelme. Igy lesz belső utad tiszta, egyértelmű, s könnyed egy ponton. S így lesz az első lépésedben mindig benne életed összes lépésének az igazsága.

Igy születik meg az a bizalom újra, amit valahol elvesztettél, s, ami miatt nem mertél még oly kitett helyzetekben sem változtatni.

Nagy segítséget nyújthat ehhez most a június végi Plutó és Jupiter együttállás (lök rajtunk egyet, főképp, ha egyéni képletünk úgy áll, hogy a két bolygó hatásait erősebben érezzük).

Ha bejelentkeznél asztrológiai tanácsadásra, itt  a részletek. 

 

 

 

 

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: