A Merkúr (08.20.) és a Nap (08.22.) Szűz jegybe lép

Miért jó ez nekünk az év ezen pontján?

A héten volt egy Újhold Oroszlánban, ami döntően azt az üzenetet hordozta, hogy ne engedjem, hogy más uraljon le, inkább én uraljam az életem. Uraljam magam. Uraljam a helyzeteket. Merthogy most jönnek helyzetek, hisz erős változásban vagyunk, s mondják, ….

… ha készen vagyunk a tanításra, megjelenik a tanító…

Merően új helyzetekbe csöppenhetünk, mivel az Uránusz is e hónapban váltott irányt, akár váratlanságok is előállhatnak, ahol igenis használnunk kell az erőnket. De nem a külső marsi erőt, mert az összecsapást eredményez, hanem inkább azt a belső erőt kell használnunk, amivel bármibe sodródunk, meg tudjuk őrizni a lélekjelenlétünket. S valljuk be, ez most nem könnyű. Talán azért, mert most mindenki más is erősen tanul, s mindenki hívja be magához a tanítót.

Oroszlánból a Szűzbe

Az augusztus első fele, ahogy jeleztem a pihenés ideje volt részben, de hiába mentünk el nyaralni, a leckék attól nem szűntek, azok is ott voltak a poggyászunkban.

Amikor Szűzbe lép a Nap, akkor mindenki hazatér kicsit, a hétköznapokba, újra elkezdi a munkát, átnézi a teendőket, amelyek ősszel várnak rá, rendet rak, gyűjtöget, tervez.

Szűz jegyű lévén arra bátorítalak benneteket, használjátok most a Szűz jegy minőségeit az elkövetkező hetekben, mert nagyban segíthetnek a Szűz jegy analógiái, abban hogy végre meghaladjunk idejétmúlt dolgokat, illetve, hogy kezelni tudjuk a nap mint nap felmerülő kihívásokat.

A ‘meghaladni és megőrizni’ elve

Mert ez az év a meghaladásról szól, ahogy szól a megőrzésről is.

Egyetértek Ken Wilberrel, aki azt vallja, hogy szintváltásoknál (és mi most mind egyéni, mind kollektív szinten ebben vagyunk), a ‘meghaladni és megőrizni’ elve érvényesül. Tehát, ha lépünk egyet a létra fokán, az nem jelenti azt, hogy ami volt, az odaveszett. A következő fok magában foglalja az addigi fokok minőségét is. Sokszor azért nem adjuk át magunkat az átlényegülésnek, a fejlődésnek, mert azt gondoljuk, ha lépünk, ami volt, elvész. Ez félelmeket kelt. És megfagyunk.

A magasabb szint magában foglalja az alacsonyabb szinteket. A magasabb szintek nem létezhetnének az alacsonyabb szintek nélkül, mondja Wilber.

Miért fontos tétel épp ez most? Mert bármi is esett meg velünk, beláthatjuk, hogy minden szükségszerű volt a fejlődésünkhöz: minden találkozás, minden esemény, minden fordulat, vagy negatív lecke. Ha ezt belátjuk, akkor azt is megértjük, hogy Rend van körülöttünk.

Az integrál szemlélet kidolgozója, Ken Wilber azt írja a felnövés és felébredés során, megesik, hogy egy alacsonyabb tudatszinten feszültségek kelnek bennünk, ellentmondásokat élünk meg, s annak a szintnek a térképe hirtelen elavultnak látszik, ekkor megjelenik egy fejlettebb térkép lehetősége. Az egyén elkezd távolodni az alacsonyabb szinttől, az alacsonyabb szint szűk lesz, és a régi térképpel már egy nagy adag dolgot nem tud megmagyarázni, ezzel megszűnik az alacsonyabb szinttel megélt azonosságérzet, s felbukkan a magasabb szint térképe.

De a fejlődés nem(csak) ennyi, vallja Wilber, a szintváltás az integrációval ér véget. Tehát nem elég elhatárolódni a régi térképtől, s az sem elég, hogy az újat befogadjuk. Fontos, hogy a régi térkép elemeit tudatosítsuk. Vagyis azokból semmit ne tagadjunk meg, vagy fojtsunk el. Merthogy, ahogy odafent jeleztem, a következő szint magában hordozza az előző térképét is, ha abból valami elvész, az ott hiányozni fog. Meghaladni és megőrizni…

Amikor fejlődünk és a létra következő fokára lépünk, akkor az egyén korábbi önmagára “tárgyként” tekint. A fejlődés = egy szint alanya a következő szint alanyának tárgyává lesz (R. Kegan).

Mit tanulhatunk a Szűz jegyűektől most?

A Szűz jegy minősége tökéletes segítség az év ezen szakaszában, hogy régi térképeink lecserélése során, vizsgálódjunk. A Szűz ebben jó. A Szűz rendszerez, megfigyel, rendet rak, gyakorlatias, tervez. Most a Merkúr is Szűzben: rendezzük a gondolatainkat.

A Szűz az a jegy, ami hordozza annak minőségét, hogy az anyagi világot összeköti a szellemivel (s most erre nagy szükségünk van, hogy se ne csak itt, se ne csak ott legyünk). Mindkettő felé kell, hogy jusson most figyelem. Ha csak a fizikai síkon mozgunk, a felé figyelünk, könnyen pánikba eshetünk, ha fél szemmel a szellemi síkon, akkor tudjuk, hogy nincs baj.

1. A korlátok, a biztonság és a személyes akarat

A Szűz sokszor fut abba bele, hogy fel kell adni személyes akaratát (kollektívben most erre lesz sok példa ősszel), aki Szűz jegyű, ezt mélyen át tudja élni, hogy ez nem könnyű. S könnyen abba futhat bele, hogy minden és mindenki őt akadályozza. Látja a korlátokat, és szenved tőlük. Keresi a biztonságot odakint, de egyre azt látja, hogy odakint sok-sok változás, minden változik körülötte, és ez bizonytalanságba taszítja. Ezért mit tesz egy Szűz: rendet rak, mert úgy érzi ezzel megkímélheti magát a bizonytalanságtól. Hát innen a Szűz nagy rendszeretete.

Mindaddig szenved attól, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő elképzeli, vagy tervezi, amíg fel nem ismeri, hogy mindennek helye volt az életében, a pozitív és negatív tanításoknak is. Épp ott, épp úgy. Ha ezt megérti, akkor megnyugszik.

S akkor már arra is lesz ereje, hogy ezt a tudást másoknak is átadja. Lehozza odafentről az üzenetet, intellektusával precízen megfogalmazza, s közvetítse a világban.

2. A tervezés

A Szűz tehetséges abban, hogy megtervezi a jövőjét, minden eshetőségre szeret felkészülni, nem bíz semmit a véletlenre. A Szűz jegy ezen minőségét a Szűzben járó Nappal és Merkúrral érdemes most kihasználni, az előttünk álló hónapok előtt jót tesz, ha tervezünk, kicsit másképp, mint máskor, óvatosabban.

3. Az anyagi és a szellemi összekapcsolása

Amit ugyancsak érdemes most a Szűz jegyűektől elcsenni, az ez:

A Szűz egyszerre képes elsajátítani a leghétköznapibb anyagi tudást és a legmagasabb szellemiséget.

Ez most fontos. Hogy bármi ér, annak mindig nézzük meg a tanítását. S adjunk magunknak kis időt, azt átértékelni, szellemi szintre emelni. Aki most csak lent él, s csak a hétköznapokat éli, s nem figyel fentre és belülre mindeközben, az könnyen nehézségbe kerülhet.

4. A lényeges és a lényegtelen

A Szűz remek analitikus képességével könnyedén elválasztja a lényegest a lényegtelentől. Erre most nagy szükségünk van, ezekben a hetekben szeptember közepéig, foglalkozzunk ezzel, akár írjuk le, hogy életünk jelen pontján, mi a fontos, s mi, ami lényegtelen.

A nagybolygók és a Mars

Augusztus 24-én a Marsnak beáll a Jupiter és a Plutó után a Szaturnusszal is a teremtő fényszöge (kvadrát). A külvilágban sokasodnak majd a korlátok. Ez a korlátozás, ami közben a Marssal való kapcsolódás miatt igazán tűlfűtött energiát eredményez, nem csak 1-2 hétig lesz velünk, hanem novemberig.

Vegyük kölcsön a Szűz jegyűek fent említett képességeit, amikor most az alábbiakat tapasztaljuk:

a) hogy igen, most el kell fogadni, hogy részben fel kell adnunk a személyes akaratunkból

b) azt is, hogy korlátok odakint

c) azt is, hogy az előttünk álló hónapok kicsit kiszámíthatatlanok, hogy nem nagyon tudunk tervezni

d) azt is, hogy mindeközben minden változik át körülöttünk, s ebbe nekünk bele kell állni, ha akarjuk, ha nem

e) hogy úton-útfélen erős leckékbe futunk

f) hogy félelmeink kelhetnek, erősebbek, mint máskor

g) hogy azt érezzük, vissza nem, már csak előre tarthatunk, de előre még alig bírunk

Mivel tudjuk ezeket leginkább kezelni az elkövetkező hetekben?

a) azzal, hogy rendet rakunk a gondolatainkban

b) azzal, hogy beismerjük, a világban Rend van, s bármi megesik, az, a mi fejlődésünket szolgálja

c) azzal, hogy fontossági sorrendet állítunk fel, mi lényeges, mi nem

d) azzal, hogy az anyagi világban megélt tapasztalásokat mindig összekötjük azzal, ami bent, és ott kitartóan, nap mint nap rendet teszünk.

MINAP EZT ÁLMODTAM:

Egy csónakban ‘eveztem’ valakivel, egy segítővel, aki éreztem jóindulattal van felém. Az evezők a csónakra helyezve, nem használtuk, csak sodródtunk a vizen. Kezemben egy teliírt papiros. Nem engedtem ki a kezemből. A másik egyre figyelt. Majd hirtelen kikapta a kezemből a négyrét hajtott papírt, amit már egy ideje ott szorongattam, és ami miatt evezni sem tudtam. Fogta, galacsinná gyúrta, és bedobta a tó közepére. A galacsin még fent a vizen, de szép lassan szétterült, eggyé vált a tóval.

Én sírva fakadtam, megragadtam az evezőket és a könnyeimmel küszködve odairányítottam a csónakot a tó közepére. Majd fogtam és kihalásztam az evezővel a csuromvizes papírt. A másik csak figyelt, szeretettel.

Ahogy kibontottam a csuromvizes papirost, már láttam, hogy a teliírt papíron a tinta mindenütt összefolyt, olvashatatlan. A könnyeimen keresztül pláne összefolyt minden. Elveszett, gondoltam. Dühösen néztem a csónakban ülő Másikra.

Aki ekkor rámmosolygott, kezembe adott egy tollat, és ennyit mondott:

– Szárítsd meg, és írd újra teli…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: