Röviden úgy fogalmaznám meg ezt az Újholdat, hogy az elme, a gondolataink jellemzően visszatartanak minket, benne tartanak a komfortzónánkban, óvatosabbá tesznek, fékeznek. De ott vannak ugye az érzéseink, amelyek sosem hazudnak, s most olyan erős és akár féktelen érzések vagy félelmek foghatnak el minket, amelyek tisztán rámutatnak arra, hol nem akarjuk felvállalni magunkat, azt az önmagunkat, amelyet egyébként olyan erősen vágyunk. Emiatt végre elindulunk…

Ha nem indulunk, mert félünk a bukástól, vagy attól, hogy elvesztjük a biztonságunkat, akkor könnyen azt érezhetjük, megrekedtünk.

Tengerpart, a hullámok egyre mossák a homokos-kavicsos partot. Ahogy egyik hullám a másikat követi, a part menti kavicsokon hatalmas erővel átzúdul a tenger vize, tisztára mossa a partot, fut át a köveken. Így mosnak át minket az érzéseink is percről-percre, s, ha merünk őszintén szembenézni velük, így tisztul…, s tisztulunk mi is…

A Hold és a Nap egymás ölelésében Skorpióban egzaktan szembefeszülve a Bika Uránusszal…