Imádom az asztrológiát…
Köszönet azokért a percekért…, amiket veletek tölthettem, ebben az évben is, online, vagy személyesen a tónál, vagy itt a csoportban…

Az van, ezt itt alább külön is megosztom (a szerző előzetes engedélyével), ma kaptam, és nagyon meghatott…

“Szeptemberben jártam nálad, egyedül, és a párommal is, három ülésen keresztül követtél minket.

Most sokkal több bennem az életenergia, öröm, remény, önbizalom, kapcsolódási szándékl!!!!! Sokkal kevesebbet foglalkozom a nagybetűs VILÁG-gal, hogy végleg minden elcsesződött, vagy még “megmenthető”, hogy ez az én dolgom-e, vagy sem… Apró, hétköznapi megélésekre, tapasztalásokra, cselekvésekre igyekszem fókuszálni, amik abból fakadnak, hogy törekszem spontán reagálni arra, amit érzek belül és tapasztalok a külvilágban. Erősödik bennem, hogy minél teljesebben odaadjam magam bármilyen helyzetnek, ami jön, mert rádöbbentem, hogy nem a tökéletessé válás a cél, hanem, hogy akár tökéletlenül is, de lehetőleg önazonosan létezzek…, és így lépkedjek előre, jobbra, vagy balra, esetleg hátra, (megengedve a “hibákat”), de nem bezárkózni, lebénulni, halogatni, kevesebbet ragaszkodni, kibírni a hullámzást türelemmel…, nem beleragadni a múltba és nem túlaggódni a jövőt.

Hogy itt tartok/tartunk most, abban kétségtelenül komoly hatása volt a veled megélt 3 hetes közös időszaknak, mindannak amit szerettem/szerettünk volna és megkaptam/megkaptunk, amire nem is számítottam/számítottunk és megadatott és persze, annak is, ami ott nem érkezett még meg…

Emlékszem, mennyi információt zúdítottál rám/ránk. Jegyzeteltem is, mint egy szorgos kisdiák! Azóta jónéhányszor vissza is olvastam és időről-időre összeállt a fejemben vmi…

De ennél sokkal-sokkal mélyebb élményt és több muníciót adott:

  • hogy engedted a közös folyamatunkat olyan módon koreografálni, amire nekünk is volt ráhatásunk (külön-külön, majd együtt)
  • hogy egyenrangú kapcsolódást tettél lehetővé, nem vmiféle külső szakmai presztízshez ragaszkodtál, és korrigáltál, ha olyan visszajelzést adtunk (pl. az én aszcendensem módosítása)
  • hogy megtartottad a biztonságos teret számunkra, amikor együtt voltunk nálad
  • hogy arra fókuszáltál, hogyan fogadjuk be a másik legmélyebb valódiságát, tudatosítsuk, érezzük át, ki is ő valójában és így próbáljunk kapcsolódni egymáshoz
  • és hogy hagytál bennünk annyi “hiányérzetet” is, hogy mi magunknak kelljen önállóan tovább vinnünk a folyamatunkat…”
    -Szabolcs –

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s